2016. július 26., kedd

Mi történik a mi kis Rózsaszín ködünkben

Nem vesztünk el, még. Bár néha nagyon olyan érzésem van. Hiányzik az írás, és most ihletet is kaptam hozzá, hogy írjak pár sort. Ami azt illeti kicsit csípek a munkaidőből.
Legutoljára arról volt szó, hogy Christiannal a mi kis rózsaszín ködünkben repkedünk. Ez azóta se változott. Csak pillanatnyilag nem mi határozzuk meg az időbeosztásunkat. Olyan emberektől függünk, mint a villanyszerelő, az asztalos, a vízszerelő, az elmű-s villanyszerelő, a upc-s szerelő, a redőnyös, meg a drága szüleink. Ezt munka mellett összehozni kész logisztikai manőver, hogy mikor alszom az meg lényegtelen.
És hogy mi történik? A mi kis rózsaszín ködünket megpróbáljuk egy helyes kis erkélyes, nappalis, két pici szobás, étkezős lakásba tömöríteni. Persze sem oszlik el a fejünk felől akkor sem ha kijövünk a mi kis zugunkból. Egyszóval költözünk. Szegény Christian idén már másodszor, én meg 16 év elteltével újra ha minden igaz akkor kilencedszer. A nyaralókat és a külföldi próbálkozásokat nem számítva.
Még csak a felújításnál tartunk, meg lassan vándorolnak be a használati tárgyak is a lakásba, de már előre félek attól, hogy el kell kezdeni minden apró cuccomat dobozolni. Már gondoltam rá, hogy lassan nekilátok és azokat amiket nem használok napi rendszerességgel elrakom, a doboz meg átsétál helyet foglalni a lakásba. Fogy a vásárolni való lista is szépen lassan.
De tudjátok nagyon várom már, hogy ott lakjunk. Majd ha készen lesz és kipihentük magunkat akkor bemutatjuk a lakást, a költözést, és a felújítást. Meg hogy mi is történt a mi kis rózsaszín ködünkben ezalatt az idő alatt. Ígértem munkakeresős bejegyzést is. Egyszerre csak egy projektre van energiám, de majd valamikor az is lesz.
Mindenesetre gondolatban hoztam egy határidőt, hogy augusztus 31-én már ott szeretnék aludni. Nyári projektnek indult a költözés, és szeretném ha ez így is maradna. Hogy utána mennyi idő alatt rendezkedünk be az csak kimerültség és alváshiány kérdése.
Addig is szép nyarat mindenkinek. Ősszel jövünk megint rendszeresen. Én meg megyek vissza dolgozni, mielőtt feltűnik, hogy nem lapoztam az előttem lévő mappában fél órája. ;)