Nagy divatja van most a filofax-nak. Nem mondom, hogy nem jó, csak nekem nem tetszett. Legalábbis abban a formában, amiben én találkoztam vele. Nekem nem töménytelen mennyiségű rajz, meg színes fecni segít a tájékozódásban. Arról nem beszélve, hogy kaptam egy nem túl szép fekete régi filofax-ot Christiantól, és ezzel a lendülettel, bár örültem neki, és szerettem volna egyet, túl nagynak bélyegeztem. Legalábbis számomra túl nagy volt. Nem a naptár része, mert A6-os méretűek a lapjai, csak a borítása, és a tároló része. Amire igazából nekem nem volt szükségem. Meg a lapjainak kb a felére sem. Így a fiókban végezte. A munkahelyemen, meg itthon is egy asztali naptárral lavíroztam, mert abban viszont igazuk van a filofax kedvelőinek, hogy a sima határidőnapló túl kötött. Így adódott olyan, hogy le kellett fotóznom hol az itthoni, hol a munkahelyi naptárat, hogy lássam melyikből mit felejtettem ki. Nem volt túl praktikus ez sem. Igazából az itthonit jónak tartom arra, hogy így heti elosztásban mindenki látja mikor mi a teendő. Mivel Kispocakra anyukám vigyáz most a legtöbbször egyszerre hárman nézzük a naptárat. Praktikus, hogy van egy, amit magammal tudok cipelni. Egy ideig próbálkoztunk a Google naptárt megosztani, de nem jött össze. Úgy látszik ebben régimódiak vagyunk.
Szóval úgy lett mégis filofax-om, hogy kicsit barbár módon szétboncoltam egy régi naplót és a fekete filofax-ból kiszedtem a csatos részt. A kettőt összeragasztottam, elválasztóval a lefűzött lapokat elosztottam két részre, nekem annyi elég. Íme:
Az első fele személyes adatok, jegyzetek címen szerepel. Oda fűztem le a féléves órarendem, miután találtam egy használható sablont hozzá. A személyes adataink is itt kaptak helyet. Ennyi számot nem tudok fejben tartani, de sose árt ha nálam van a férjem és a gyerekem pár adata. Ki tudja mikor kérdezhetik egy ügyintézés során. Aztán ugyanitt van egy havi elosztás az ismerősök születés és névnapjáról, egy fontos információk pontban a házi- és gyerekorvos rendelési ideje, valamint néhány jegyzetlap egy témaösszesítővel a bloghoz.
Utána következik a naptár rész, amit a képen is láttok. Minden hónap elejéhez fűztem le egy egész hónapot egy lapon mutató oldalt. Aztán ami nekem bevált, az a heti tervező, olyan elosztásban, hogy három nap az egyik lapon, három a másikon. Engem zavar az, hogy ha a bal oldalra kell írnom, mert a csatoktól nem tudok szépen. Így lehet, hogy papírpazarlás, de nekem csak a naptár jobb oldalán van minden nyomtatva. Minden hónaphoz hetente, kéthetente le van fűzve néhány jegyzetlap. Ezeket általában a könyvtárban használom. A könyvjelzőm pedig egy rózsaszín gemkapocs. Mindig az aktuális héthez tudom tűzni. Tudom, hogy sokaknak így nagyon minimál, sőt, bevallom egy szimpla golyóstollal írok bele, de számomra így praktikus. Kinyitom rögtön látom hol és mikor lesz órám, a naptárhoz lapozva meg, hogy mi van arra a napra.
A teendő lista nálunk bevált, hogy a hűtőre van mágnessel feltűzve, és pipálhatja mindenki amit éppen megcsinált. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy minden egy nap alatt legyen kész. A napi rutin úgyis megy magától. Kispocak elég hangosan tudja jelezni ha valamit elfelejtettem vele kapcsolatban. Persze gondolkoztam rajta, hogy emlékeztetőket teszek bele, mert van, hogy elfelejtek például megírni egy email-t, de ezen a részén még majd dolgozom.
A naptár része pillanatnyilag egy szemeszterre van hitelesítve, januárban ha nem is újratervezés, de lapcsere lesz esedékes. Aztán meglátom hogy férek el bele, de hat havi bontással tervezek.
Ami emeli a fényét, az, hogy semmi más nem volt nálam, amikor az Operett színházban voltunk körbevezetésen az egyetem jóvoltából, és az egyik kedvenc színészem dedikálta nekem az október hónapot. :) Az meg csak a ráadás, hogy a születésnapom előtt egy héttel történt mindez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése