Korábban már ejtettem szót arról, hogy a futásról majd gyakrabban fogok nektek írni. Nos eljött ennek is az ideje! Valahogy úgy gondoltam ki ezt az egészet, mint egyfajta útinaplóként (egy-két fotóval illusztrálva) megírni a futóversenyeket, bár még olyat sem nagyon írtam, de majd meglátjuk hogyan sikerül.
Az első ilyen esemény március 19-re szombatra esett. A cél Szigetmonostor ott is a Pegazus Sport és Művészeti Egyesület által rendezett utcai futóverseny.
Az indulással nem nagyon kellett sietnem, mivel az előre kinézett 7.5 km-es táv csak 11.45-kor indult és 11-ig lehetett a helyszínen nevezni. Már előző nap összekészítettem a cuccaimat az eseményre, akkori véleményem szerint mindent ami kellhet, de utólag kiderült, hogy persze kimaradt egy-két dolog. :-(
Az indulás kényelmesen 9-kor történt meg Budapestről autóval. Mondjuk arra nem számítottam, hogy pont ezen a napon szállítják a nemzetközi lengyel delegációkat a Parlamentbe, így a Bajcsy-Zsilinszky úton oda és visszaúton is állhattam 10-10 percet pluszban, de belefért. Addig is élveztem a napsütést, kellemes 10-15 fokot jósoltak arra a napra. Egy kis Auchan-os kitérőt beiktatva kényelmesen negyed 11-re érkeztem meg a célállomásra, mely a helyi Faluház volt.
A 7.5 kilométeres táv rajza egy szép négyszöget írt a Szentendrei-sziget két partja, illetve Szigetmonostor és Horány között. Az első egyenes és a befutó szakasz műút volt, azon jól ment a futás, a középső két szakasz pedig gáton illetve erdőben földúton vezetett.
Itt sokkal jobban kellett a lábam elé figyelni, nehogy bokaficam, vagy rosszabb legyen a vége. De nagyon hangulatos volt erdőben futni. Egészen a rajt előttig szép napsütéses idő volt a bemelegítés alatt, viszont közvetlen előtte feltámadt a szél, így inkább a szélállóbb felsőben indultam el. Ami, egy kicsit hiba volt, mivel kb. 10 perc múlva megint sütött hétágra, így csak hamarabb lett melegem, mint szokott és ez nem zavart. Ezúttal úgy döntöttem zene nélkül futok, viszont nagyon társak sem voltak, mert elég gyorsan szétszakadt ez a kis létszámú mezőny. Így tulajdonképpen elég magányosan telt a táv nagy része. Mivel nem volt fülhallgató a fülemben, így a táv és az aktuális tempó állásáról sem értesültem, csak ha kimondottan elővettem a mobilon és meg nem néztem rajta. Ezt először úgy 20 percnél tettem meg és akkor láttam, hogy jobb a tempóm, mint vártam. Tulajdonképpen csak a 6-dik kilométer volt lassabb, mint az terveztem, így összesítésben is tudtam hozni azt az időeredményt a célban,amit szerettem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése